Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kutyákról ♥♥

 

A kutya intelligenciája [szerkesztés]

A kutyák képesek tanulni, alkalmazkodni a környezetéhez. A kutya falkában élő állat, és mint ilyen, könnyen megérti a környezetében az emberek (és állatok) közötti társadalmi kapcsolatot, hierarchiát. Az emberrel együtt töltött évezredek alatt a kutya és az ember megtanult együtt dolgozni.[9] Az együttélés során megfigyeli a gazdáját[10], és szinte olvas a gondolataiban, apró viselkedési jelekből igen pontosan meg tudja becsülni a Gazda terveit [7], illetve, ha megoldhatatlannak tűnő feladattal szembesül, - ellentétben a farkassal - képes gazdája segítségét kérni.[11] A kutya tanulási képességeinek a megítélése eléggé ellentmondásos, a XIX. század közepéig az a szemlélet élt, hogy a kutya „lelketlen oktalan állat” az azonban elmondható, hogy az adott feladatra tenyésztett munkakutyák a feladatot, amelyre tenyésztették őket könnyen megtanulják, de időnként barokkos túlzások is napvilágot látnak, mely szerint a kutyák megtaníthatóak emberi nyelven beszélni, vagy olvasni.[12]. Arra, hogy a kutyák képesek olvasni, több demonstráció is található különböző megosztó oldalakon. Alaposabb vizsgálatok azonban kimutatják, hogy nem olvasásról, hanem képfelismerésről van szó.

Kutyafajták [szerkesztés]

Egy Csivava-keverék és egy német dogszemlélteti a kutyafajták változatosságát

A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több fajta kereszteződéséből származó a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, rizikófaktor – például a spánielek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a bulldogok állkapcsa, ameztelenkutyák vagy a tacskók rövid lába.

A kutya anatómiai felépítése [szerkesztés]

A kutya csontváza [szerkesztés]

A kutya csontváza: 1.lapocka; 1.H.nyakcsigolyák; 1.L.hátcsigolyák; 1.S.farokcsigolyák; 4.karcsont; 5.vállízület; 7.singcsont; 7.L.ágyékcsigolyák; 9.orsócsont; 10.lábtőcsont; 12.lábközépcsont; 13.R.bordák; 15.medence; 18.os penis; 21.sípcsont; 21'.térdízület; 23.szárkapocscsont

A kutya vázát kétfajta csont alkotja: csöves csontok (ilyen például a lábszárcsont) és a lapos csontok (például a koponya és a lapockacsont). A csontváz emelőszerűen működő csontok összessége, amelyeket a hozzájuk tapadó izmok mozgatnak. A csontok ízületeken keresztül érintkeznek egymással. Bonyolult felépítésük szilárdságot ad nekik, de ez nem nehezíti a mozgást; a kötőszöveti szalagok lehetővé teszik a csontok korlátozott mértékű és meghatározott irányú elmozdulását. A csontnak az ízülethez tartozó részét porc fedi, amely könnyebbé teszi az ízület mozgását és segít elnyelni a rázkódási energiát. A csöves csontok az embrionális fejlődés során porcos szerkezetűek, a vemhesség kései szakaszában alakulnak valódi csontokká. A fiatal, még növésben lévő kutyáknál a csonthártyák belső rétege aktívan osztódik, így a csontok kívülről folyamatosan vastagodnak. A csöves csontok hosszanti növekedése az ízületekhez közel eső üvegporc-lemezben történik. Később a porc elcsontosodik, így hosszabbodik a csont. A csöves csontok hossznövekedése a kutyák tíz hónapos korára teljesen befejeződik.[13]

Érzékszervei [szerkesztés]

A kutyák szaglása és hallása az emberénél sokkal fejlettebb, így kutyák képesek kiszagolni akár kábítószert, robbanóanyagot vagy az elejtett vadakat.

Szem [szerkesztés]

A kutya szeme alapjában véve nagyon hasonlít az emberéhez. Természetesen van közöttük több különbség, ezért az ember és kutya látása és látótávolsága sem egyforma. A szem két fő részét a szemlencse választja el egymástól. Mikor a kutya növekszik a szemlencséje is nő, ehhez a növekedéshez szükséges anyagokat a szemlencsetok élő sejtrétege biztosítja. A kutya szemének három rétege kívülről befelé az ínhártya (sclera), a középső réteg (uvea), és az ideg- vagy recehártya (retina). Az ínhártya elöl a szaruhártyába megy át.[14] Sötétben a kutya jobban lát az embernél, egyrészt mert retinájának ingerfelfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek, másrészt a pálcikák rétege alatt található tapetum lucidum miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. A vadon élő kutyák nagy hasznát veszik, mivel sötétben vadásznak. A mozgásra már igen messziről felfigyelnek. Az álló, mozdulatlan tárgyakat viszont nem érzékelik jól. A kutyák látótere kétféle lehet. A rövid fejű fajtáknál a szem előrenéz (például: bulldog), és nagyobb az átfedés a két szem látótere között. A hosszú fejű fajtáknál (pédául: drótszőrű foxterrier,agár) a szem kissé oldalra néz, látóterük között csak kicsi az átfedés.[15]

Fül [szerkesztés]

A fül a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. A kutyák füle külső megjelenésükben igen változatosak, de ennek ellenére minden kutyafaj kitűnően hall. Képesek az emberi fül számára hallhatatlan, nagy rezgésszámú hangok (ultrahangok) érzékelésére is. A kutyák sokszor akár négyszer olyan messziről meghallják a hangot, mint az átlagos hallású ember.[16][17] Két fajta fület különböztetünk meg. Vannak lecsüngő fülű fajták (például: Basset hound), és vannak hegyes, hetykén felálló fülű fajták (például: Mudi).[18]

Orr [szerkesztés]

A kutya rendkívül érzékeny orra.

A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a szaglásuk. Minden kutya ösztönösen szagmintát vesz, amiről csak lehet, legyen az ember, egy másik kutya vagy akár egy hely. A kutyák orra töméntelen információt képes felfogni, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Agyukban rengeteg idegsejt végzi a szaglószervi ingerek feldolgozását. A kutyák orrának érzékenysége a szaglóhám megnövekedett felületének, illetve a fejlett agyi feldolgozásnak köszönhető. Egy átlagos kutyánál ennek a felületnek a nagysága 130 cm², míg az embereknél csak 3 cm². Szaglóhámjuk sűrűn redőzött, fodrai között megrekednek a szaganyagok.[19][20][21]

Magyar kutyafajták [szerkesztés]

A kutya szaporodása [szerkesztés]

A nőstény kutyát szukának, a hímet kannak nevezzük.

A kanok bármikor készen állanak a párzásra, míg a nőstények csak a párzási időszakban. Ha a szuka kész a párzásra, akkor "tüzel"

A szuka tüzelése [szerkesztés]

A szukát az első tüzelés időpontjától tekintik ivarérettnek. Az első tüzelés időpontja összefügg a teljes testméret elérésének időpontjával. A kistestű kutyáknál ez az időpont 6-8 hónapos kor környékén, míg nagy testű kutyáknál egy éves kor utánra tolódik.

A tüzelés általában március vagy november környékén következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart. A fedezésre a tüzelés 12. és 14. nap közötti időszaka a legalkalmasabb.

Ebben az időszakban a szukát nem célszerű közösségbe (kutyafuttatóba, kutyaiskolába) vinni, mert a kan kutyákat mágnesként vonzza magához, ami felforduláshoz, az állatok küzdelméből kifolyólag az emberre is veszélyes helyzetekhez, kutyák elvesztéséhez, illetve nem kívánt szaporulathoz vezethet.

A tüzelés jelei [szerkesztés]

A szuka pérája (nemi szerve) megduzzad, az állat nyugtalanul viselkedik, felkelti a kanok érdeklődését, vércseppeket hagy maga után.[22][23]

A szuka vemhessége [szerkesztés]

A fedezést követően - amennyiben a megtermékenyítés sikeres volt - a szuka 58-62 nap elteltével világra hozza kicsinyeit. Az alom mérete (az utódok száma) függ a kutya fajtájától, illetve egyéb tényezőktől.

A kölykök várható számát legegyszerűbben ultrahang vizsgálattal lehet megállapítani a vemhesség 24. napját követően.

A vemhesség második felében a szuka fokozott odafigyelést, illetve mivel a megnagyobbodott méh kisebb helyet hagy az emésztési rendszernek, illetve a magzatok is egyre jelentősebb mértékben vonnak el tápanyagokat a szukától, gyakrabban kell etetni.


Ha a vemhesség rendben lezajlik a 60. nap környékén megindul az ellés. A szuka hozzávetőleg óránként hozza világra kölykeit, majd megszoptatja őket.[24][25][26]

A nem kívánt szaporulat megelőzése [szerkesztés]

A nem kívánt vemhesség a legegyszerűbben ivartalanítással előzhető meg, ami egyben bizonyos betegségekkel szembeni védelmet jelent. A fiatal korban (ivarérés előtt) végzett ivartalanításnak a hobby célból tartott kutyákra ismert negatív mellékhatása nincsen, azonban a gazdát megkíméli a kölykök felnevelése, és gazdák keresésének feladatáról, a kanokban csökkenti a domináns viselkedést, illetve a versengést. A felnőtt korban ivartalanított állatok esetében a műtét után célszerű a táplálék mennyiségét csökkenteni.[27]

A kutya betegségei [szerkesztés]

A többi háziállathoz hasonlóan a kutyát is több fertőző, és genetikai betegség fenyegeti, ezek nagy része szűréssel, oltással, megfelelő tartással megelőzhető

A kutya egészségének megromlását általában a viselkedésén lehet leghamarabb észrevenni. Levertnek és zárkózottnak látszik, kevesebbet mozog, mint máskor. Megváltozhat az étvágya is, olykor javul, máskor romlik.[28]

Fertőző betegségek [szerkesztés]

A kutya - különösen kölyökkorban - ki van téve a fertőző betegségeknek, ezért kell elkezdeni a kutya oltási programját már 8 hetes korban.[29][30] A veszettség valamint egyéb kutyabetegségek elleni kombinált oltások rendszeres beadása erősen javasolt[31]

  • veszettség halálos, emberre is átterjedő idegrendszeri betegség. A veszettség elleni oltás Magyarországon kötelező, emiatt a veszettség városi környezetben csak nagyon ritkán fordul elő.
  • Babesiosis: Kullancsok által terjesztett fertőző betegség 3-7 napos lappangási idővel, utána gyors kondíció, és súlyvesztéssel. A kezelést a betegség felismerése után azonnal meg kell kezdeni.
    Megelőzése kullancs ellenes készítményekkel történik. Újabban elérhető célzott védőoltás is[32]
  • Lyme-kór: Szintén kullancsok terjesztik. Mivel tünetei nem specifikusak, vérvizsgálattal diagnosztizálható, nehezen, sokszor szövődményekkel gyógyítható.
    megelőzése kullancs ellenes készítményekkel történik.
  • parvo a macskák hasonló megbetegedést okozó vírusának mutálódásával került be a kutyák közé és a védőoltás elterjedésééig rengeteg áldozatot szedett.
  • szopornyica régen ismert kutyabetegség, elsősorban a néhány hónapos kutyákra veszélyes
    Megelőzése védőoltással lehetséges.
  • Coronavírusos bélgyulladás Elsősorban a fiatal kutyák betegsége , de ritkán a felnőtt kutyákat is megfertőzheti. A tünetek étvágytalanság, hasmenés, hányás. A hasmenés miatti kiszáradás veszélyezteti a kutya életét.
    Megelőzése védőoltással lehetséges.[33]
  • Kenelköhögés a csoportosan tartott kutyák fertőző betegsége, általában jól gyógyítható, azonban társaságba járó kutyáknál (például:kutyaiskola[34], csoportos sétáltatás) célszerű oltással, vagy orrspray-vel az állatot immunizálni.

Féregfertőzések [szerkesztés]

Toxocara canis.
Echinococcus granulosus feje.
Dipylidium caninum.

toxokariázis a Toxocara canis nevű hengeresféreg által okozott betegség. Az élősködő a kutyák között világszerte elterjedt; s ebben közre játszik az is, hogy a vemhes szuka a méhlepényenkeresztül a magzatoknak is átadja a fertőzést, valamint a féreg a szoptatás során is átjuthat a kölykökbe. A parazita az állat bélcsatornájában él, s a peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba. A peték ezt követően tovább fejlődnek a talajban, és egy hónapon belül fertőzőképessé válnak.

kutyagalandféreg (Echinococcus granulosus) is a kutyák belében szaporodik, s a peték a bélsárral ürülnek. A természetben a juhok és más állatok fertőződnek meg a petékkel szennyezett füvet lelegelve, s a lárva különböző szervekben telepszik meg, várva, hogy egy kutyaféle megegye a gazdaállatot, s így átjuthasson annak bélcsatornájába.

Dipylidium caninum petéi a kutyaürülékben találhatóak, ahol ezeket a bolhalárvák elfogyasztják, s bennük kifejlődik a féreglárva. Tisztálkodásuk során a kutyák (és a macskák) lenyelik a fertőzött rovarokat, s így a féreglárvák a bélcsatornába jutnak, ahol ivaréretté válnak.

Veszélyes ételek [szerkesztés]

A kutyák egészségét számos dolog lenyelése veszélyeztetheti, van ami sérüléseket, van ami mérgezést okozhat.

A csirkeláb-csirkeszárny csöves csontja szilánkosan törik, megsebezheti a kutya száját és a bélbe kerülve is sérüléseket okozhat. A lenyelt kukoricacső-darabok is belső sérüléseket okozhatnak.

Az ismertebb veszélyes ételek, a csokoládé, a koffeintartalmú italok, az alkohol, a hagyma, a gomba és az élesztő veszélyein túl mind újabb az embereknél szokásos ételről-italról derül ki, hogy a kutyát már viszonylag kis mennyiségben is megbetegíti. Ilyen például a szőlő és a mazsola által okozott mérgezés is, aminél egyelőre nem ismeretes, hogy melyik összetevő vezet a mérgezéshez.

A krumpli ballasztanyagként szolgál, nem tudják megemészteni a benne található keményítőt, ezért kerülni kell a kutyák burgonyával, valamint káposztával és hüvelyesekkel történő etetését.[35]

 
 

 


Archívum

Naptár
<< Október >>
<< 2013 >>
Ke Sze Csü Szo Va
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      


Statisztika

Online: 1
Összes: 5329
Hónap: 114
Nap: 2